2016. február 15., hétfő

/ II. Évad / 7. Rész - Tisztázandó dolgok (2.)


-De ez nem vicces, Harold.-Forgattam meg a szemeimet.
-Szerintem nincs okod féltékenységre, Hope.-Mosolygott és kezei közé vette az arcomat.
-Haza megyünk?-Néztem a szemébe majd ajkaira.
-Menjünk, ha szeretnél!

***

A virágok a nappaliban, a konyhában és a hálóban gyönyörűek voltak és nagyon jól mutattak a fehér falak mellett a színes szirmok. Kicsit át rendeztük a lakást mivel ide költöztem véglegesen Harry-hez, sokat gondolkozom mert a lakása csak fekete és fehér bútorokból áll és szeretnék egy kis színt vinni  házunkba. Harry szereti azt mondta, de azért csak jobb lenne, ha lenne egy kis élet a házban, így olyan egyszerű és Harry egyáltalán nem ilyen. Harry a festményeit áthozta ide és az emeleten a vendég szobába raktuk őket miután kipakoltunk és ott festeget, ha van rá ideje. A banda ismét feloszlott kis időre mert Louis és El a fiúkkal foglalkoznak többet, már Niall és Ashley babája is megszületett, most már csak Gigi és mi vagyunk még baba mentesek. Én egyenlőre még nem akarok babát de Harry már nagyon rajta van csak mindig lebeszélem róla őt, hogy várjunk még. Egy gyerek nagy felelősség és még Harry is egy nagy gyerek, szóval még várni akarok pár évet arra a kis babára.
-Min gondolkozol annyira?-Dörmögte a fülembe Haz és hátulról átölelte a hasamat, én a konyha ablakon bámultam ki a szakadó esőbe egy bögre teával a kezemben. 
-Csak elbambultam.-Mosolyodtam el és letettem  bögrét, felé fordultam és kezeimmel átöleltem  nyakát.
-Most, hogy több időm van veled lenni, mit csináljunk?-Mosolygott rám, haja laza kontyban volt.
-Meg kéne beszélnünk egy-két dolgot.-Néztem a szemébe, Harry mosolya lehervadt.
-Mire gondolsz?-Sóhajtott és a kanapéra ült, húzott magával így elhelyezkedtem szorosan mellette.
-Szeretnék egy kis színt vinni a házba.-Piszkáltam a hajam végét, ajkamba harapva néztem Harry-re.
-Nekem ez így jó, miért akarsz színeket?-Ráncolta a szemöldökét.
-Mert most olyan a házad mintha egy depressziós ember lennél aki nem boldog.-Motyogtam halkan és lesütöttem szemeim.
-Fekete-fehér, szeretem az egyszerű dolgokat, Hope.-Tűrte a fülem mögé a hajamat, eltoltam a kezét és fel álltam majd a konyhába mentem. Harry nem jött utánam, nem is baj. Túl bonyolult lenne neki utánam jönni és beszélni velem, egyszerűbb, ha marad a seggén és bekapcsolja a tévét. Átmentem a háló szobánkba és leültem az ágy szélére, a körmeim piszkáltam és vártam, vártam, hogy Harry mikor jön és beszél velem. 

-Mi a bajod velem?-Álltam be a tévé elé csípőre tett kézzel, Harry müzlit evett.
-Semmi bajom nincs, bébi. Csak nem tudok mit csinálni, ha megsértődsz.-Sóhajtott és letette az üvegasztalra az üres tálat.
-Utánam jöhetnél és megkérdezhetnéd mi a bajom, de ez Harry Styles-nak túl bonyolult, ugye?-Mosolyodtam el majd megfogtam a tálat és a konyhába vittem, hogy elmosogassam.
-Hope, ne csináld már ezt, csak nem akarok veszekedni.-Jött utánam és hátulról átölelt.-Tudod, hogy utálok veszekedni.
-Tudom, csak olyan hülyének érzem magam amikor arra várok órákat, hogy utánam gyere és te még csak megmozdulni sem vagy képes.-Gyűltek könnyeim és eltoltam őt magamtól.-Azt hiszed, hogy örökre csinálhatod ezt, Harry?
Nagyot nyelt.-Hope, miért csinálsz nagy ügyet egy kis dologból?-Nézett a szemembe.
-Persze, megint én vagyok a hibás mert te olyan nagyon tökéletes ember vagy, hogy azt hiszed, hogy sosem telik be nálam a pohár.
-Most tulajdonképen mi is a bajod?-Nézett rám hülyén és felvonta a szemöldökét.
-Neked mi a bajod, Harry?-Emeletem meg a hangomat.
-Nekem semmi, te hisztizel már napok óta és fogalmam sincs miért mert még csak nincs is női bajod.-Emelte meg a hangját amire összerezzentem, ha Harry kiabál akkor mindig megijedek erőteljes hangjától. Mindketten hallgattunk és tágra nyílt szemekkel néztem rá, lehet, hogy ez a baj. Felszaladtam az emeletre de Harry biztosan azt hitte azért sietek fel mert sírni fogok.
-Hope, ne csináld kérlek, ne hagyj el!-Szaladt utánam.
-Nem megyek el, Harry.-Motyogtam és az íróasztal fiókjában kerestem a naptáramat.
-Akkor mit csinálsz?-Sóhajtott és az asztal mellé állt, én csak a naptárat vizsgáltam. 3.-án kellett volna megjönnie, de most 13.-a van, nagyot nyeltem.
-Oh.-Ennyit nyögött ki Harry majd elmosolyodott, fogai kivillantak ahogy vigyorogni kezdett.
-Ne örülj mert semmi nem biztos.-Néztem rá, volt már ilyen többször is, hogy kimaradt 1 hónap.
-Azért jó lenne.-Mosolygott és megpuszilta a fejem búbját.-Béke van?-Simította ki a hajamat az arcomból.
-Ne haragudj, amiért kiabáltam veled.-Sóhajtottam és a haját pödörtem a tarkójánál. 
-Te se haragudj és, ha nagyon akarod akkor átrendezhetjük a lakást.-Sóhajtott megadva magát, felsikítottam és átöleltem a nyakát.-De csak egy feltétellel!-Mutatta fel mutató ujját majd elvigyorodott.
-Na mond, édes!-Puszilgattam ajkait mosolyogva és ő a fülemhez hajolt.
-Ez komoly?-Mosolyodtam el és kipirultam.
-Teljesen, édes! Azt akarom, hogy Görögországban esküdjünk, a szerelem szigetén!-Mosolygott.
-Benne vagyok, nagyon szeretlek!-Pusziltam meg a mellkasát mosolyogva.-Már annyira várom, Harry! Tudod a lányoknak ez az álmuk, és esküszöm, hogy kinyírlak, ha ott hagysz az oltárnál!
-Az csak a filmekben van.-Nevette el magát, mellkasa megremegett a nevetésétől.
-Te bármire képes vagy.-Motyogtam és megborzoltam a haját.-Te vagy Harry Styles.
-Minél előbb kéne az esküvőt lerendezni mert az ciki lenne, ha nem férnél bele a ruhádba.-Kuncogott és a fenekemre csapott ahogyan elraktam a naptárat.
-Harry!-Figyelmeztettem őt majd összeszűkített szemekkel néztem rá.-Tudod te mennyi idő megszervezni egy esküvőt?
-Hát, csak összedobunk mindent és kész!-Csapta össze a tenyereit nevetve.
-Szeretnéd, hogy csak ennyi legyen.-Forgattam  meg a szemeimet.-Kellenek a meghívók, azokat ki is kell küldeni, díszlet, ruhák, ételek, italok és valaki aki az oltárhoz vezet.-Nyíltak tágra szemeim mikor rá jöttem, hogy ez nincs meg.
-Az öcséd?-Mosolygott majd felcsillantak szemeim és megcsókoltam őt hosszasan.
-Egy Isten vagy az okos agyaddal, Harry!-Döntöttem az ágyra őt mosolyogva és mellé bújtam.
-Hát tudom, ezért jössz hozzám, na meg a..-Befogtam a száját mielőtt még bármit is mondana, elmosolyodtam és megpusziltam a homlokát.

/ nos ez volt a 7. rész második része! :) komizzatok, ha hozzam  következőt!! :))) / 

8 megjegyzés: