16. Rész - Együtt.

Reggel arra keltem, hogy Harry halkan a nevemet suttogja és az arcomat hinti be apró csókokkal. Elmosolyodtam és lassan kinyitottam szemeim majd őt néztem szerelmesen, végig simította az arcomat.

-Jó reggelt, gyönyörűségem!-Mosolyodott el, gödröcskéi látszódtak.

-Jó reggelt, Harry!-Pusziltam meg ajkait és átöleltem a nyakát.-Mennyi az idő?

-Negyed 10, jó sokat aludtunk.-Mosolygott majd fel állt és felvett egy melegítő alsót amiből a boxere szegélye kilátszott. 

-Lesz ma valami koncert vagy interjú?-Álltam fel és a táskámhoz mentem, hogy kiegyem a ruháim.
-Fotózás lesz majd meg megyünk a stúdióba felvenni egy új dalt.-Mondta miközben végig mért engem ahogy megfogtam egy törölközőt.
-Éhes vagyok, szóval csinálj reggelit még én zuhanyzom.-Kacsintottam rá és eltűntem a fürdőszobában.

* Harry szemszöge *

Mikor Hope elment zuhanyozni nélkülem kissé csalódott voltam ,de majd bepótoljuk. Nem igazán volt kedvem kaját csinálni ezért inkább felhívtam a kedvenc éttermemet, hogy hozzanak sok palacsintát. Nem igazán merem elmondani Hope-nak, hogy nagyon felkapottak vagyunk és lesz nem sokára egy turnénk. Már a 3. dalunkat vesszük fel, egyszerűen őrült tempóban haladunk. Örülnék, ha Hope is jöhetne a turnéra, hogy együtt lehessünk de nem hiszem, hogy engednék. De mindenképp megkérdezem mert nem bírnék ki nélküle egy teljes hónapot vagy többet, azt mondták, hogy lesz majd olyan turné is ami fél évig tart. Nem akarom, hogy a kapcsolatunk elromoljon így mindenféleképpen magammal kell vinnem életem szerelmét valahogyan. Őszintén szólva nem is merném őt egyedül hagyni, néhány rajongó eléggé veszélyesnek tűnik és nem akarom, hogy baja essen vagy valami. Mikor csengettek át vettem az ételt, fizettem és autogrammot is adtam a lánynak, mert rajongó volt. A palacsintákat a konyhába vittem ahol már ott állt Hope felöltözve és a haját törölgette, hogy hamarabb megszáradjon.

-Komolyan lusta voltál reggelit csinálni?-Mosolygott rám.

-Hidd el, ha én csinálok kaját abba semmi finom nem lenne és még takarítanunk is kéne. Ez így egyszerűbb volt, és még finomat is hoztak!-Nyitottam ki a dobozt amiből finom illatok áradtak ki.

-Huh, ez tényleg jól néz ki!

Mondta mire az ölembe ült ahogy leültem egy székre és együtt megreggeliztünk, később átmentünk a közös házba ahol a fiúk éppen hülyéskedtek. Szemeim tágra nyíltak ahogy egy szál alsóban voltak és úgy kergették egymást, Zayn Liam-et kergette egy kanállal, Louis Niall-t, hogy elvehesse tőle a szendviécset amit Niall rohanás közben evett. Észre sem vettek minket csak mikor Hope megköszörülte a torkát.

-Mit csináltok, srácok?-Kérdezte felvont szemöldökkel mire jót röhögtek és felmentek, gondolom, hogy felöltözzenek. Paul nyitott be a közös házba majd ránk nézett és köszönt nekünk.

-Szia Paul!-Mondtuk egyszerre Hope-val.

-Srácok csipkedjétek magatokat, mert ha elkésünk szét rúgom a seggeteket!-Kiabált Paul mire fent néma csend lett és a fiúk két percen belül készen voltak lent.-Na ez a beszéd, pattanjatok be a kocsiba.

Nézett ránk mire mi bólogattunk majd Hope-ra néztem, fogalmam sincs mit fog csinálni szegény. Azért elég messze van innen a házuk, hogy haza gyalogoljon és vezetni még nem tud. Adott egy búcsú csókot majd kitolt a házból nevetve, elmondta, hogy itt meg vár minket és csinál vacsit mire haza érünk.
 -Elmondtad már neki?-Nézett rám Louis, mellettem ült, mellette Zayn és Niall, Liam elől Paul mellett.

-Nem, de szeretném, ha ő is velünk jönne.-Néztem rájuk, Paul rám nézett a visszapillantóból.

-Harry unatkozna, mi folyton koncerteznénk és interjúznánk.-Nézett rám Liam.

-Nem! Jönne velem mindenhova!-Mosolyodtam el mikor a fiúk is.-Kérlek, nélküle nem akarok elmenni.-Mondtam halkabban.

-Még megbeszéljük ezt Harry.

Mondta Paul és megálltunk egy nagy épület előtt ahol sikítozó rajongók voltak, két erős vaskerítés volt előttük így megakadályozva, hogy a közelünkbe jussanak. Kiszálltunk az autóból és mindenki sikítani kezdett és a testőröknek kellett őket visszafogni még mi bementünk az épületbe. Egy hatalmas aulába értünk, Paul vezetett minket az öltöző felé amit kaptunk. Bementünk és leültünk a kanapéra.
-Oké srácok, 10 perc múlva kezdetek addig szedjétek össze magatokat.-Mondta Paul és kiment intézkedni.

* Hope szemszöge *

Kissé féltem egyedül ebben a hatalmas házban, de a tévét bámulva kissé megnyugodtam. Szerintem a fiúk későn jönnek haza és van időm bőven megcsinálni a vacsorát nekik. Felhívtam anyát, hogy megkérdezzem mi újság otthon. 

-Szia, kincsem!-Vette fel anya boldogan.

-Szia, anya! Miújság van otthon?

-Már épp hívni akartalak, mert szeretném ha haza jönnél és összepakolnád a holmidat.

-Miért? Kidobtok a házból, vagy mi?-Nevettem halkan.

-Dehogy! Visszaköltözünk Saint Louis-ba.-Hangján hallottam, hogy mosolyog de én ledöbbentem.

-Hogy mi?!-Akadtam ki.-Minek?!

-Mert ott az a régi sok szép emlék, a házunk, a barátaid!-Mondta anya komolyan.

-Anya, gyűlölöm azt a helyet, apa megvert engem ahogyan téged is, utálom a házunkat mert rossz emlékeim vannak és rohadtul nincsenek ott barátaim!-Emeltem fel a hangomat.

-Kis asszony, attól még, hogy híres lettél ne merj így beszélni velem!-Oktatott ki anya mire a szemeim forgattam.-És ne forgasd a szemeidet sem! Visszajössz velünk Saint Louis-ba, ha tetszik hanem!

Mondta mjd kinyomta a telefont mire felvontam szemöldökömet, a nagy szart megyek én oda vissza. Utálom azt a helyet és apát is, nem is értem miért anya miért akar ennyire apával lenni. Megcsalta őt és mellesleg meg is vert minket és tönkre tett 3 hónapot az életemből, mikor a telefonom ismét csörgött fújtatva vettem fel.

-Haló?-Motyogtam.

-Huha, bébi. Mi a baj?-Kérdezte Harry meglepődve.

-Azon kívül, hogy az anyám visszafogadta apámat, és visszaakarnak velem együtt költözni Saint Louis-ba? Nem nincs baj.. - Motyogtam és forrtam a dühtől.

-Mi?-Kérdezte halkan.-Visszamész Saint Loius-ba?

-Dehogy megyek! Gyűlölöm azt a helyet, inkább veszek ki magamnak egy házat a közelben, vagy nem tudom. Nem akarok elmenni innen, tőled messze.-Halkult el a hangom és lehunytam szemeim.

-Költözz hozzánk a közös házba!-Hangján hallottam, hogy mosolyog így én is elmosolyodtam.

-Nem is tudom, nem akarlak titeket ezzel terhelni.-Mondtam halkan mire Harry felsóhajtott.

-Veled akarok lenni, nem akarom, hogy távol legyél tőlem, Hope.-Mondta mire a szívemet melegség öntötte el.

-Szereltek!

-Én is téged, bébi!

-Mikor jöttök vissza?-Kérdeztem miközben egy kilógó cérnaszálat babráltam a felsőmön.

-Hát, olyan este 5 körül, de nem kell főznöd mert a Nando's-ból viszünk haza sok kaját.-Mosolygott.

-Rendben, és hogy áll az interjú?-Dőltem el a kanapén.

-Sokat kérdeznek kettőnkről és a Matt-es incidensről.-Motyogta mire hallottam Niall üvöltését és hogy röhögnek.

-Mi történt?-Nevetnem kellet ahogy Harry a telefonba nevetett.

-Niall el tanyált a folyosón.

Mondta Harry nevetve majd elmesélte még mit csináltak és mit fognak, 10 percet beszéltünk aztán elköszönt mert mennie kellett fotózásra. Én a plafont bámultam majd a történteken gondolkoztam. Nem akarok messze lenni Harry-től de anya kiakad, ha nemet mondok és ide kötözök. De nem érdekel, Harry a szerelmem és a fiúk is nagyon kedvesek velem. Nem akarok elszakadni a fiútól akit nagyon megszerettem az elmúlt fél évben. Hihetetlen milyen gyorsan megy az idő, nem rég még suliba jártunk és dogákat írtunk. Most meg már csak jön hozzánk egy tanár, és vele kell tanulnunk és így megszerezzük az érettségit. Itt fogok maradni Harry-vel, és a fiúkkal. Új életet fogok kezdeni, és azt hiszem fotós karok lenni. A fiúk is sokat mondják, hogy jó fotókat készítek ezért néztem még a múltkor pár állásajánlatot. A nagy gondolkozásban elaludtam a kanapén és arra keltem fel, hogy erős kezek fognak és cipelnek fel a lépcsőn. Illatáról megismertem, hogy az én kis göndörkém az és hozzá bújtam, éreztem ahogy letesz az ágyára és besüpped mellettem a matrac.

-Harry, veled akarok maradni örökre!-Motyogtam félálomban.-Nem akarok a szüleimmel lenni.

Holnap áthozzuk a cuccaidat ide, bébi!-Mosolyogva puszilt a hajamba.-De most aludj mert fáradt vagy és késő is van.

Ásított és átölelt engem és így karjaiban újra elaludtam.

/ ha tetszett ez a rész is kommenteljetek és holnap jön a kövi! :) /